Nagy sikere volt Raffay Ernő múlt héten megtartott partiumi előadássorozatának. Az előadások helyszínéül szolgáló termek mindenhol zsúfolásig megteltek: Fehérgyarmaton, Szatmárnémetiben, Nagybányán, Zilahon, majd a sorozatot záró Nagyváradon is. Krakkó Rudolf, az előadásokat szervező szatmárnémeti Híd Egyesület elnöke köszöntötte a közönséget és az előadót. Bevezető beszédében elmondta: 88 évvel ezelőtt, 1920 júniusában olyasmi történt, ami után még azok is érthetetlenül eszméltek fel, akiknek a javára történtek az események. Nagyváradon az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének elnöke, Nagy József Barna szólt a hallgatóságához, méltatva Raffay Ernő történészi érdemeit. A Trianonhoz vezető út okait Raffay felosztotta külső és belső okokra. A külső okok a maguk során szintén kettéoszlanak nagyhatalmi és kishatalmi érdekcsoportok által folytatott politikára, melyek végül hozzájárultak az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásához és Magyarország feldarabolásához. A belső okok között Magyarország etnikai összetételét, a liberalizmust, mint az ország uralkodó ideológiai-politikai eszmeáramlatát és a parlamenti obstrukciót nevezte meg a történész. /Raffay Ernő Trianonról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 28./
2008. augusztus 18.
Krakkó Rudolf, a HÍD Egyesület /Szatmárnémeti/ elnöke elmondta, a rendezvénynek azért adott éppen Lázári helyet, mert a Turul-szobor méltó helye az István királyra való emlékezésnek. A HÍD Egyesület 2003-ban alakult, fő célkitűzése a magyar nemzettudat erősítése, kulturális rendezvények szervezése, az ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat erősítése. Az egyesület csereüdültetési programot bonyolított le, részt vett egy Kárpát-medencei pályázat lebonyolításában, és ez a szervezet volt a fő szervezője a „Wass Albert-turnénak”. Emellett a „Tövisháti Hétvége”, Raffay Ernő „Trianon-körútja” is a nevükhöz fűződik. A templomokból kijövő lázáriak a kálmándi fúvószenekar vezetésével vonultak fel a központban a Turul-szoborhoz, a Szent István-ünnepség helyszínéhez. Az emlékmű előtt Krakkó Rudolf üdvözölte a megjelenteket. A történelmi egyházak helyi vezetői mondtak imát, néhány ide illő gondolatot. Kupán Erzsébet Veress Péter „Ha nem lehettél szálfa” és Papvári Elemérné „Hitvallás” című költeményét szavalta el, a nagypeleskei Ugocsán László az „Ott, ahol zúg az a négy folyó” című dalt énekelte el. Dr. Raffay Ernő, a Trianon Társaság elnöke előadásában kijelentette: nem véletlen, hogy itt, a számukra határon túlinak számító Lázáriban állítottak hét éve Turul-szobrot, hiszen jelenleg az a helyzet, hogy „hamarabb lehet ilyet készíteni Szatmárnémetiben vagy Kolozsváron, mint Budapesten”. Akkor, amikor a magyarság ősi jelképeinek számító turult és az Árpád-sávos zászlót üldözik, tiltják, a magyar honvédség, a magyar állam címerében is ezek lelhetőek fel – nem mernek lemondani ezekről. Raffay szerint óriási hiba, hogy az Európai Unió a mai napig nem akarja belefoglalni alkotmányába a keresztény értékeket, az agresszív egyházellenesség a mai napig tart. Budapest ma a gyűlölet fővárosa – mondta a történész, hozzátéve, az áttörés, a változás nem várat sokat magára. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke beszéde után megkoszorúzták a Turul-emlékművet. /Fodor István: Szent István és a Turul előtt tisztelegtek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 18./
2008. szeptember 19.
Szatmárnémetiben a Dariu Pop Általános Iskola magyar pedagógus-közössége több mint tizenöt éve lelkiismerettel és kötelességtudattal végzi munkáját. Ennek ellenére ebből az iskolából is elvitték a szülők a gyermekeket egy másikba. Vajon a magyar nyelvű oktatásért felelős illetékesek megtettek-e mindent azért, hogy ne épüljön le tovább az anyanyelvi oktatás? – kérdezte Krakkó Rudolf olvasói levelében. A HÍD Egyesület nevében kérte, tegyenek meg mindent azért, hogy indulhasson magyar tannyelvű első osztály ebben az évben is ebben az iskolában. /Krakkó Rudolf, HID Egyesület: Olvasóink írták. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 19./
2009. június 19.
Első alkalommal szervezik meg a Partiumi Híd Fesztivált Kökényesden. A partiumi fiatalok által szervezett ifjúsági tábor mottója egy Wass Albert-idézet: „Az igazak jövendőjét a lélek és a szellem ereje formálja…” A Kökényesden rendezendő első nemzeti ifjúsági tábor időpontja július 9-13. A rendezvény fővédnöke Mádl Ferenc, Magyarország volt köztársasági elnöke és Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, EP-képviselő. Az ötnapos Fesztivál főszervezője és programfelelőse Krakkó Rudolf, a Szatmári Híd Egyesület vezetője. A cél a nemzettudat erősítése, a nemzeti önbecsülés visszaszerzése, továbbá szoros kapcsolatok kialakítása és ápolása más – nemzetünkért tenni akaró – szervezetekkel, és történelmi egyházakkal. Naponta irodalmi, történelmi, kulturális előadásokat hallgathatnak majd a fesztivál résztvevői. Az előadók között található Raffay Ernő, Takaró Mihály és Vekov Károly történészek, Tőkés László EP-képviselő, Gergely István, a csíksomlyói „Árvácskák” vezetője, Mikola István politikus. Lesz néptáncbemutató, borkóstoló, horgász- és halászléfőző verseny is. A fellépő zenekarok között ismert magyarországi előadók is lesznek. /Híd Fesztivál Kökényesden. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 19./
2009. július 22.
Első alkalommal szervezték meg a Partiumi Híd Fesztivált július közepén a Szatmár megyei Kökényesden. Krakkó Rudolf, a Szatmári HÍD Egyesület vezetője és a Fesztivál főszervezője elmondta: az a szándék vezérelte, hogy működésével az egyesület elősegítse a magyarságtudat erősítését, a nemzeti önbecsülés visszaszerzését. Ennek szellemében alapították szatmárnémeti fiatalok a szatmári HÍD Egyesületet 2003 márciusában. Az ötnapos nemzeti tábor nyitó előadását Raffay Ernő történész tartotta. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke Lesz-e magyar önrendelkezés Erdélyben? címmel tartott előadást. Mikola István, a volt polgári kormány minisztere a leendő polgári kormány megújulási lehetőségeiről, feladatairól beszélt. Bethlen Farkas, Verőce polgármestere a történelmi Bethlen család megpróbáltatásairól, valamint a virágzó Verőce kulturális, gazdasági életéről, eredményekről, és tervekről szólt. Mit vétettem ellenetek, urak? Mit vétett az én népem? címmel Wass Albert életéről, életművéről” tartottak előadást Takaró Mihály és Vekov Károly professzorok, valamint Bartha József református lelkész. Gergely István, Tiszti Mikor Csíkból elindultam Csíkba... címmel beszélt az árvaházak nehéz helyzetéről. Vona Gábor, a Jobbik elnöke is beszélt. Brády Zoltán, az épp húsz esztendős Kapu főszerkesztője Eduardóra, a lap nemrég tragikus körülmények között elhunyt főmunkatársára emlékezett. A médiakerekasztal képviselői Kubinyi Tamás, M. Szabó Imre, Takaró Mihály, Brády Zoltán, és László György Frigyesy Ágnes moderálása mellett elemezték a médiamanipuláció problematikáját. Krakkó Rudolf bízik abban, hogy jövőre ismét megszervezik a Partiumi Híd Fesztivált. /Frigyesy Ágnes: Partiumi Híd Fesztivál Kökényesden. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 22./
2009. július 25.
Július 21-én tartották a Partiumi Híd Fesztivál szervezőbizottságának értékelő ülését. A Híd Egyesület elnökének beszámolója után a résztvevők mondták el véleményüket. Mindenki sikeresnek tartja az első partiumi nemzeti ifjúsági tábort, és szükségesnek tartják annak jövőbeni megszervezését. A pénzügyi mérleg ismertetése után egyértelművé vált az is, hogy a rendezvény komoly anyagi mínusszal zárt. Ezért elsősorban a Szatmár megyei támogatások szűkössége okolható. /Híd Fesztivál – kiértékelés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 25./
2009. július 30.
A szatmárnémeti Híd Egyesület ingyenes utaztatást ajánl fel azoknak a Szatmár megyei fiataloknak, akik részt kívánnak venni a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) 2009-es Kárpát-medencei néprajzi nyári egyetemén, mondta Krakkó Rudolf, a Híd Egyesület elnöke. A KMDSZ táborának idei helyszíne Csángóföld, időpontja pedig augusztus 10-16. A programban egyaránt szerepelnek előadások és tanulmányutak, valamint kirándulások. /Babos Krisztina: Ingyenes út néprajzosoknak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 30./
2009. augusztus 24.
Szatmárhegyi Magyar Polgári Párt, illetve a Szatmárhegyiek Baráti Köre augusztus 22-én kilencedik alkalommal ünnepelte lármatűzzel az államalapítást. A Kápolnadombon fellobbanó hatalmas máglya most is elvarázsolta a nézőközönséget. Juhász Károly főszervező elmondta: a lármatűz ünnepséget – melyet minden évben az augusztus 20-át követő szombaton tartanak – azért szervezik, hogy Szatmárhegy is megemlékezzék az államalapításról. Végül Krakkó Rudolf, a szatmárnémeti Híd Egyesület elnöke beszélt arról, hogy mi módon tudnak a civil szervezetek hatékony munkát végezni a magyar nemzettudat újjáépítése, erősítése érdekében. /Babos Krisztina: Lármatűz Szatmárhegyen. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 24./
2009. október 8.
Két történelmi témájú könyvet bocsát ingyen a megye tanárai, diákjai, valamint könyvtárai rendelkezésére a Szatmári Híd Egyesület. Mindkettő szerzője Radics Géza történész, aki az 1956-os forradalmat követően menekült Magyarországról Amerikába. Az egyik kötetben nemzeti jelképeinket mutatja be, ugyanakkor elmagyarázza ezek jelentéseit /A magyar Szent Korona fényében/. A másik az 1956-os forradalomról és szabadságharcról szól, ismertetve az események előzményeit /Őseink és hőseink emlékére/. Krakkó Rudolf, a Szatmári Híd Egyesület elnöke elmondta, a köteteket a szerző bocsátotta az egyesület rendelkezésére. /Könyvek nemzetünk múltjáról. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 8./
2009. október 12.
Október 9-11-e között a Szatmári Híd Egyesület meghívására észak-partiumi turnéra érkezett a szerbiai Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház. Két darabot – a gyermekeknek szánt Erdők meséjét és a felnőtteknek való Magyar Piétát – mutattak be Zilahon, Nagykárolyban és Szatmárnémetiben. A gyermekdarabról az egyik néző így vélekedett: „Csodálat, hogy két ember ennyi szerepet, ilyen színesen adhat elő, s a hála, hogy előhozták belőlem a gyermeki örömöt. ” A Siposhegyi Péter művének felhasználásával színre került Magyar Piéta is sikert aratott a nézők körében. A mű nem más, mint a délvidéki magyarság élete, megpróbáltatásai, örömei, bukásai, végzete, újraéledése az 1944-től napjainkig terjedő időszakban. /Gyermeki öröm és sorstörténet. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 12./
2009. október 25.
Nagykárolyban első alkalommal tartottak ‘56-os megemlékezésen. A rendezvényen Nagy Sándor református esperes tartott nyitóbeszédet, majd Krakkó Rudolf, a Szatmári Híd Egyesület elnöke mondta el gondolatait Az esemény ünnepi szónoka Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus lelkész, püspök volt, akit annak idején bebörtönöztek. Fellépett a Nagykárolyi Kertvárosi Református Egyházközség kórusa, nagykárolyi középiskolás diákok szavaltak. /(babos): Hangulatos megemlékezés Nagykárolyban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 26./
